Nők a magyar trónon!

   Bizony, nők! Elsőre mindenkinek Mária Terézia jut eszébe, bár ő nem csak magyar királynő volt, hanem több cím bitrokosa is, de elött, jóval elött más hölgyek is ültek kis, akkor még nagy hazánk trónján. Viharos idők voltak ezek mindenki számára, pláne a királynőink számára!

 

Elsőként Máriát vesszük most górcső alá:

   1371-ben született a Bosnyák Erzsébettől és Nagy Lajostól második lányként, a harmadik gyermek is lány lett. Így Lajos trónörökös nélkül maradt, bár sokáig mind a három lányát uralkodói feleségnek nevelte, de a sors és a történelem viszontagságai úgy hozták, hogy Máriából uralkodó lesz. A legidősebb nővére meghalt, maradt Mária és Hedvig huga. Mária mellett döntött amikor a magyaroknak uralkodót választott és Hedvig mellett, amikor a Lengyeleknek. Igen, a Lengyeleknek is női uralkodójuk volt, méghozzá egy magyar királylány!

  De ne szaladjunk ennyire előre! Mária egy vagy két éves korában (homályosak a leírások ezzel kapcsolatban), tehát csecsemő korában eljegyezték Károly, német-római császár fiával Zsigmonddal (Sigismundus). Lajos mint férfi el nem tudta volna képzelni, hogy lánya egyedül uralkodjon, tehát muszáj volt férjet találni, hisz a világba mindenhol férfiak uralkodtak. Bár elképzelése az volt, hogy lánya lesz a trón örököse, de egy tapasztalt férj majd tudja mi a teendő az ország élén.

    Majd a lány amikor 8 és a fiu 11 éves lett hivatalossan is megülték az eljegyzést. A  bonyodalom ott kezdődött amikor az anyós nyilvánossan ellenszenvel visletettet a fiatalemberrel és úszította lányát is a jövendőbelije ellen. Lajos király halála után még Mária nagyon fiatal 11 éves volt, így nem vehette még feleségül, amit az anyós bőszen támogatott szeretőjével együtt Garai nádorral, mivel ők a Francia király fiához szánták feleségül. 

   A nagyurak három részre "ligára" bomlottak. Az első támogatta Lajos végrendelkezését, annyi kivétellel, hogy nő üljön a trónon. Tehát Zsigmond vegye el Máriát és üljön ő a trónra. Ezt Zsigmond is igyekezett véghez vinni, még sereget is vezetett Magyarországra, hogy megküzdjön Máriáért.

   A második liga inkább Francia királyt látott volna szívesen a Magyar trónon annyi változtatással, hogy Mária csak névlegesen legyen királynő, a tényleges uralkodás a Francia királyfi kezében legyen és Máriára hivatkozva végezze az uralkodást, így mindenki akarata meglesz.

   A harmadik csoport a nápolyi szintén Anjou "Kis" Károly mellé tették le a voksukat, Mária mellőzésével, vagyis csak feleség legyen és itt merüljön is ki az ő szerepe az uralkodásban.

   Mária nem volt még 12 éves amikor az anyja nyomására királlyá koronázták. Szinte anarchia köszöntött a  Magyar Királyságra! Északnyugatról Zsigmond jött a hadaival Máriáért, az Adria és Horvátország felől a nápolyi király érkezett nagy hadakkal, szegény francia királyfi el sem jutott a Magyar határig sem, pedig Erzsébet asszony és Garai nádor férjhez is adta hozzá a lányt titokban. Az esküvő a királyfi jelenléte nélkül egy követ segédletével lett levezetve, ami akkor abban a korban is illegálisnak mindősült! Így könnyű volt a későbbiekben ezt felbontani és megnemtörténné nyilvánítani, hisz jogellenes is volt és persze el sem hálták.

   Szegény lányt Erzsébet irányította, őt pedig a nádor, melynek szomorú vége lett, de most térjünk vissza az események sorozatához!

   A perszonálunió értelmében Máriának kellett volna Lengyelországot is uralnia, de annak kitétele az volt, hogy az uralkodó éljen lengyel területen, így úgy döntöttek, hogy Mária helyett Hedvig fog az uralkodó lenni. Melynek eredménye képpen bomladozni látszott a két ország közötti szoros szövetség.

    Majd a hosszú huzavona után végülis Zsigmond sikeresen betört magyarországra és jogossan nyújtotta a markát Erzsébet és Mária felé.  Mária hozzá ment, bár Erzsébet a nászéjszakát is megakarta akadályozni, nehogy beteljesítse Zsigmond a házasságot és addig is ki lehet valamit találni, amivel el lehetne mozdítani frissen megszerzett pozíciójából. Mindezek mellett nem sok szerep jutott Máriának, minig azt tette, tehette, amit mondtak neki.

   1834 nyarára országgyűlést hívtak össze, természetessen Mária aláírásával, de akkor is megmondták neki, mit kell mondania és mikor. A legtöbb úr úgy vélte, hogy kell egy erőskezű férfi az ország élére, de nem Zsigmondban látták ezt, hanem Károlyban. 1835-ben Károly be is masírozott az országba és egyenessen Buda felé tartott, ekkor Erzsébet Heltai szerint rá akarta beszélni lányát, hogy adja át a koronát Károlynak és majd valamit kitalának, hogy letaszítsák onnan, de Mária erre nem volt hajlandó akkor. Később mégis megtette valamiért (talán fenyegetés, rábeszélés hatására).

   Az hogy Károly legyen a király akkor és ott ésszerűnek látszott, anarchia uralkodott az országot belviszály tépázta és nem mellesleg a nőuralom ellenkezett az ország ősi alkotmányával.

   Zsigmond eközben buzgón szervezte seregét cseh földön, bár férje volt Máriának, de az nem lett elhálva, így még nem érvényes a frigy. Károly ezalatt magához ragadta  a hatalmat és király lett belőlle, Magyar király. A szertartás elött minden korabeli feljegyzés megemlíti, hogy Mária és Erzsébet Lajos sírja elött szívettépően zokognak. Károly uralma nem tartott sokáig mindössze még 40 napig se! 1386 februárjában Károly a budai palotában lakott olasz testőrségével és a hozzá hűséges magyar urakkal. Másik palotában lakott Mária és Erszébet. Garai saját embereit vitte a palotába lánya mennyegzőjének ürügyén. Ezek az emberek egy adott nap estéjén megszállták a vár stratégiai pontjai. Közben egy bérgyilkos elrejtőzött a királynék fogadószobájában, ahová hamarossan kérették Károlyt. Ő látogatást tett a két hölgynél, hogy egy külföldről érkezett fontos levél tartalmát felolvassák neki.

   Károly türelmessen hallgatta a levél tartalmát, amikor a bérgyilkos lesújtott a király fejére, aki eszméleténél maradt, Máriával ellentétben (a krónikások ebben megegyeznek) és segítségért kiáltott, sajnos a felmentő sereg nem érkezett meg, mivel az urak a testőrséget leszerelték. Így a merénylő bevégezhette dolgát. Minden forrás arra utal, hogy Mária nem tudott a merényletről, hanem szimplán csak részese lett az eseményeknek.

   Bár akkoriban mindenki úgy vélte, hogy a merényletben nagy szerepe volt, így a közvélemény királygyilkosnak kiáltotta ki őt, Erzsébetet és a nádort is. Külföldön is hírement eme rémtettnek, hisz azért nem volt ez bevett szokás akkor sem. Ami végképp betette a kaput még külhonba is, hogy Erzsébet nyilvánossan megjutalmazta a bérgyilkost "hős tettéért". Ekkor Mária 16 éves gyereklány volt.

   Tavaszra a Károly párti urak felfegyverkezve készültek revanst venni a bűnösökön, de ők sem voltak restek és a budai várban már teljesen harcra készen várták a "lázadókat". Károly halála után értelemszerűen utódja László került hatalomra, akit távollétében megkoronáztak.

   Közben Zsigmond is fenyegetést jelentett már elfoglalta tavaszra Győrt, Károly hívei délről támadtak, tudták Erzsébeték, hogy nagy a baj. Zsigmond elé mentek és egyezséget kötöttek vele, hogy mégsem veszti érvényét Máriával kötött házassága, ha segít megvédeni a déli határvidéket és leverni a polgárháborút. Az egyezség megkötetett és Zsigmond seregével egyesülve Erzsébeték visszaverték a támadást. De a Délvidék még mindig forrongott, lázadoztak, várták a megfelelő alkalmat, hogy a "Kis" Lászlót a magyar trónra tudják ültetni. Erzsébet úgy vélte, hogy személyes látogatásával csillapítani tudja az indulatokat, lánya és szeretőja kíséretében elindultak Horvátország felé. Feltűnően kevés haddal indultak békét teremteni, melynek több oka is lehetett. Talán Erzsébet arra gondolt, hogy bosnyák felmenői végett jól beszéli a nyelvüket talán majd elvarázsolja őket, vagy, hogy magával viszi a királynőt és ez majd tekintélyt parancsol?! Bár szerintem a legvalószínűbb az volt, hogy nem sikerült elegendő pénzt és időt ráfordítani a hadsereg toborzásához.

   Július 25.-én a menetet megtámadták. A két hölgy batárban utazott, így menekülésre csekély esély volt. Forgách Balázs, aki Károly merénylője volt hősiessen védte a két nőt, kevés sikerrel, mivel lemészárolták Garai nádorral együtt. Fejét bedobták a batárba állítólag egyenessen Erzsébet ölébe. Az udvarhölgyeket megerőszakolták, a két nőt fogjul ejtették és Novigrad várába hurcolták őket. 1386-ig szigorú őrizet alatt álltak, majd ezen enyhítve remélték a túszejtők, hogy így magasabb árat kérhetnek értük. Az ára megvolt, de nem ők kapták, Erzsébet a lazább őrizet alatt leveleket küldött Budára Zsigmondnak. Majd lebukott vele, így a lánya elött megfojtották.

   Zsigmond Mária kiszabadítására sereget állított össze és elindult a vár felé, hogy ostrom alá vegye. A csata sikerrel járt, a királynő szabad lett, már amennyire Zsigmond melett valaki is szabadnak mondhatta magát. A közel egy éves fogság után hazatérhetett, viszont azaz elképzelés, hogy ő fogja irányítani az országot, sajnos kútba esett. Zsigmond nem elégedett meg a királynő férjének szánt szereppel és a maga kezébe vette az irányítást.

Az anarchia megszűnt, helyette a pazarlás időszaka köszöntött be hazánkba. Máriának sok beleszólása nem volt sem az állam sem Zsigmond magán azaz nőügyeibe. A királynő/né 1394 év végén vagy 95 év elején teherbe esett. Sajnálatos módon nem volt lehetősége az utódnak megszületnie egy rejtélyes ám de  végzetes baleset miatt.

   Rejtély volt a javából!1395 május 17,-én közel a szülséhez 8 hónapos terhes lehetett nagyjából, amikor is egyedül kilovagolt az erdőbe. Nos egyedül a nők nem mentek sehova, pláne nem királynők. Valamint ma sem nagyon szokás 8 hónapos terhesen lovagolni, abban a korban meg pláne nem. Tehát nem tudni miért, de kilovagolt. Az ott történtekről eléggé brutálissak a leírások: Azt állítják, hogy a meredek ormok között lovagló királynő lova megbotlott, ló és lovasa elzuhantak a földön, a ló ráadásul ráesett az anyára, mintegy kiszorítva belőlle a magzatot. Sajnos mindketten életüket vesztették azonnal.

   Több kérdést is felvet bennem és szerintem mindenkiben. Miért ment ki? Miért egyedül? Tényleg egyedül volt? Tényleg elesett és úgy halt meg?

   Kitudja, a mai napig nem derült fény ezekre a kérdésekre, homály fedi.

   Ha megszületett volna a gyermek lehet hogy másként alakult volna a történelem eme fonala, de ezt már soha nem tudhatjuk meg!

 

---

Oldal: Nők a magyar trónon. Bizony többen is voltak! I. rész
Történelmi hitek és tévhitek - © 2008 - 2024 - egykistori.hupont.hu

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat