A skóciai erődrendszer
A Hadrianus falának nevezett védelmi vonal Észak-Angliában húzodott 120 kilométer hosszan, egyik tengerparttól a másikig, ami a barbárok elrettentésére volt hivatott. De mindezek elött időszámításunk elött a 70-es években épült egy skóciai erődrendszer csaknem 200 kilométer hosszan, mely keresztül szelte Skóciát. A régészek eddig 14 nagyobb és néhány kisebb erődöt fedeztek fel, melyek az időszámításunk elötti 70-es években épültek. A kutatások azt mutatják, hogy 20 nagyobb és 6 kisebb erődöt, valamint 30 őrtornyot is magában foglalt az erődrendszer, amit nem falként vagy sáncként kell elképzelnünk. Valószínűleg a mai Aberdeen városától délre, aMontrose vagy Stonehaven környékén keződött és egészen a clyde-i tengerágig húzodott.
A kutatócsoport az elmúlt öt évben hét nagyobb erődcsoportot vizsgált át geofizikai eszközökkel. Légifelvételek alapján feltételezhető még 5 őrtorony helye, melyek közül már egyet fel is tártak. A vizsgálatok következtetni engednek arra, hogy az elgondoltnál jóval többen állosmásoztak az erődítményben. A talaj röntgenezése kimutatta, hogy mindegyik erőd területén szokatlanul nagy kaszárnyák voltak építve, hatalmas istálókkal, ami utal arra, hogy lovas katonák nagy számban voltak jelen. Az erődítmény elosztása és a feltárt helyek arra utalnak, hogy kettős erődítményrendszerként választotta ketté Skóciát.
A rómaiak i. sz. 69-70-ben támadták meg a Skótokat, majd a déli részeket uralmuk alá is hajtották. A fal arra volt hívatott, hogy az újonan megszerzett részeket szorosan ellenőrzésük alatt tarthassák és a szövetségesükké vált Dél-Skóciai törzseket megvédjék az északi népek megtorlásától.
Leletek bizonyítják, hogy az erődök körül civil települések helyezkedtek el, ahol kézműves cserépedényeket és római női ékszereket találtak vegyesen. A házak tradícionális skót stílusban épültek, melyekben skót és római eredetű leletek keverdtek egymással. Ebből lehet következtetni arra, hogy a két nép egymással kötött vegyesházasságot.
A római és Dél-Skótok közötti barátság egyre jobban szította az északi népekben a haragot. Mely összetűzéshez is vezetett a két nép között. A kutatások szerint i. sz. 83-84 között került sor a csatára, melynek pontos helyét nem lehet tudni. Tacitus elbeszélése alapján 30 ezer katona folytatott egymással véres küzdelmet a Graupius-hegyen.
E csatához köthető Calgacus kaledóniai vezér Róma ellenes búzdító beszéde, mely valószínű ebben a formában sohasem hangzott el: " Elhurcolni, gyilkolni, rabolni-hazug névvel ezt mondják birodalomnak, és ahol pusztaságot teremtenek, békének." (Tacitus: Iulius Agricola élete, 30. Fordította: Borzsák István)
Egy csavar a végére:
Ami azomban a legmeglepőbb, hogy a Grupius-hegyi feltételezett római győzelem után 3-4 évvel végül kiürítették a skóciai erődrendszert.
Vajon miért?